Hogyan élik túl a császárpingvinek a jeges antarktiszi telet?

Ez a történet eredetileg a bioGraphic-on jelent meg, a Kaliforniai Tudományos Akadémia által működtetett, természetről és fenntarthatóságról szóló online magazinon.

Hogyan lehetséges, hogy egy állat, bármilyen állat, túlélje az antarktiszi telet? Nincs élelem, nincs menedék; csak jég, hideg és szél több mint száz napon keresztül egyfolytában. De a császárpingvinek (Aptenodytes forsteri) pontosan ezt teszik – nemcsak túlélnek, hanem szaporodnak is a Föld egyik legmostohább környezetében.

A hétköznapi szemlélő számára úgy tűnik, hogy a madarak csak állnak a jégen, és elviselik a fagyos világukat. Ha azonban jobban megnézzük, kiderül, hogy a pingvinek gyakran szoros csoportokat alkotnak, különösen akkor, amikor a hőmérséklet zuhanórepülésbe kezd. Úgy tűnik, hogy ez a “pingvinek összebújása” a madarak azon képességének lényege, hogy megőrzik a testhőt és túlélnek olyan külső hőmérsékleteket, amelyek a legtöbb más élőlényt megölnék. De hogy pontosan hogyan működnek ezek a csoportosulások, és hogyan változik az alakjuk az idő múlásával, hogy a csoport minden tagjának előnyére váljon, rejtély maradt.

A pingvinek csoportosulásának titkainak feltárására Daniel Zitterbart fizikus és csapata a Woods Hole Oceanographic Institutionban robotikus time-lapse kamerák bonyolult hálózatát állította fel egy távoli antarktiszi kutatóállomáson, az Atka-öbölben. Bár a kutatók a fél világ távolából irányítják kameráikat, mégis sikerült megörökíteniük a pingvinkolónián belüli élet intim portréját. A nagy felbontású time-lapse felvételek és a számítógépes elemzések lehetővé teszik számukra, hogy lássák és mérjék a csoporton belüli egyedek olyan mozgásait, amelyek egyébként észrevétlenek maradnának. Ezek a mozgások, bár finomak, rendkívül összehangoltak és kritikusak mind az egyedek, mind a kolónia egésze túlélése szempontjából. És ami fontos, Zitterbart csapata most úgy gondolja, hogy megfigyeléseik fontos információkkal szolgálhatnak a császárpingvin-kolóniák általános egészségi állapotáról – és lehetővé teszik a tudósok számára, hogy jobban megjósolják, hogyan fog reagálni ez a veszélyeztetett faj a hőmérséklet, a tengeri jég és más, az éghajlatváltozással kapcsolatos környezeti tényezők változásaira.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.